Egyrészt ez volt a 15. alkalom a 2017-ben indított Kokoro Találkozó sorozatunkban. Több, mint egy éve kezdtük el ezeket a mini-szeminárumokat szervezni, hogy lehetőséget biztosítsunk az átlagosnál lelkesebb Aikido gyakorlóknak némileg intenzívebb tanulási lehetőségre, más klubok és szervezetek tanárainak és tanítványainak megismerésére olcsó és barátságos körülmények között.
Az egyes találkozók anyagát igyekszünk egy-két meghatározott témára fűzni és ha több tanár is tanít az adott alkalommal, ők egymástól veszik át és viszik tovább az adott téma fonalát. Ezt elsősorban az teszi lehetővé, hogy a tanárok természetesen maguk is aktívan részt vesznek egymás edzésein, egymástól is ellesve ötleteket, gondolatokat.
Különleges volt ez az esemény azért is, mert most vett részt rajta az első külföldi oktató. Nem titkolt célom, hogy alkalmanként más hazai- és külföldi instruktort is vendégül lássak, aki vagy egyedül, vagy velem (velünk) közösen tartja a foglalkozásokat. Rékai Gábor gyakori vendég a találkozókon, most pedig Edo Slui sensei is csatlakozott hozzánk Hollandiából. Az edzések témája egy visszatérő- és több irányból körüljárható téma volt: a kontaktus. A foglalkozások jó hangulatban teltek, bízom benne, hogy minden résztvevő jól érezte magát.
De van itt még valami, amit szintén a 15-ös szám jelez: csendesen, mindenféle csinnadratta nélkül idén volt 15. éve, hogy Bazilika Aiki Dojo néven elindult a klubunk. Főleg a helyszínváltozás miatt a nevünket azóta már megváltoztattuk Kokoro-ra, de ez még ugyanaz a kör és ugyanaz a tanár. A legbüszkébb arra vagyok, hogy még most is van olyan tagunk, aki a kezdetektől minden edzésen velünk gyakorol, pedig nem huszonévesen kezdte az Aikido gyakorlását. Tudom, mert vele együtt én is ott voltam mindig az elmúlt 15 évben.
Persze a társaság nagy része már többször lecserélődött, a hazai Aikido klubok többségéhez hasonlóan az érettséggel együtt kicsit meg is fogyatkozott a létszám. A személyes prioritások "elraboltak" jópár tagot, amiért szomorkodok, de mindenkire szeretettel gondolok, aki csak néhány hetet is velünk edzett.
15 év alatt sokat változott az edzések szerkezete, én magam is sokat változtam. Rendszeresen el kell gondolkodnunk, hogy mik a rövid-, közép- és hosszútávú céljaink az Aikido gyakorlással, mi motivál arra, hogy elmenjünk edzésre. Egy fiatal társaság készül a vizsgákra, bemutatókra, azon verseng egymással, hogy kinek jobb a kondíciója. Ahogy idősödünk, úgy helyeződnek át a hangsúlyok. Többen ma már 5-10-15 éves barátságokat ápolunk a tatamin, egyesek a szerelmet is itt találták meg, másoknak szinte kizárólag Aikidósokból áll a baráti köre. A technikákat, mozdulatokat a végtelenségig próbáljuk finomítani, a korral megjelenő fizikai korlátokat pontossággal, hatékonysággal igyekszünk kompenzálni.
Egyre inkább előtérbe kerülnek az Aikido szellemi vonatkozásai, de a misztikum helyett egy sokkal korszerűbb és elfogadhatóbb változatban. Már nem akarunk zen szerzetesként, vagy gumi-szamurájként mutatkozni a külvilág felé a hétköznapi életünkben, de a lényünké vált a higgadtság, a magabiztos testtartás, az odafigyelés másokra-, a környezetünkre- és saját magunkra is. Az Aikido gyakorlás így lett sokunknak életmód, egyfajta vitamin, vagy drog. Sokan fel sem fogják, hogy mit adtak nekik ezek az évek - egészen addig, amíg abba nem hagyják néhány hónapra, vagy néhány évre a munkahelyi-, családi-, fizikai akadályok miatt.
Egy dolgot megtanultam az évek során: az Aikidót aktívan kell gyakorolni és - amíg csak elérhető, - a lehető legauthentikusabb forrásból kell frissíteni a tudást. Kellenek a saját gondolatok, de ezzel nem szabad megelégedni. Az elégedettség egy pocsolya, amiben megposhad a víz, ha nem frissítik rendszeresen. O Sensei tanítványainak már nincs élő tanára, ők kénytelenek egyedül továbbhaladni - pusztán az emlékeikre hagyatkozva. De nekünk - amíg van elérhető tanár, addig - ki kell használni minden lehetőséget, hogy a legjobbaktól tanulhassunk.
Kívánom, hogy még sokatokkal és sokáig járhassunk közösen ezen az úton és közben újabb és újabb barátokat szerezzünk a tatamin.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése